2010. augusztus 17. (esőnap: augusztus 18.) este fél 9-kor

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és a debreceni Csokonai Színház közös produkciója

Csongor – Ferenci Attila, Tünde – Tarpai Viktória, Balga – Szabó Imre, Ilma - Orosz Melinda, Mirigy - Vass Magdolna, Ledér – Gál Natália, Kurrah, Fejedelem      Kacsur András, Berreh, Kalmár – Sőtér István, Duzzog, Tudós – Krémer Sándor, Tündérek, Nemtők - Kacsur Andrea, Orosz Ibolya, Béres Ildikó Tervező, Rendező: Szász Zsolt Vörösmarty klasszikus története kettős világban játszódik, a tündérvilágban és a valóságban. Csongor nem léphet be a tündérvilágba, Tünde pedig nem léphet be a való világba, csak a két világ határán, a kertben találkozhatnak.

Csongor, bolyongásaiból hazatérve, egy kertben egy fához kötözve találja Mirigyet, a boszorkányt. A boszorkány állítása szerint az almafát őrzi, amelynek bűvös gyümölcsét egy tündérleány szüreteli le. Csongor kiszabadítja Mirigyet és éjjel ő vigyáz a fára. Éjjel megérkezik a tündérleány, Tünde, aki fát ültette, hogy az szerelmét, Csongort egyszer hozzá vezesse. Csongor és Tünde boldogan ölelik egymást, ám Mirigy levág egy tincset Tünde hajából, és saját lányának adja, hogy a lány azzal csábítsa el Csongort Tündétől. Tündének távoznia kell, ám a lány szolgája, Ilma elárulja a fiúnak, hogyan jut el Tündérhonba. Csongor szerelme után indul és itt kezdődik Csongor kalandos útkeresése, amely során találkozik az ördögfiakkal, tündérekkel, és eljut a Hajnal és az Éj birodalmába is.

2010. augusztus 19. (esőhelyszín: Ady) este fél 9-kor

Szászi Móni – Dolák-Saly Róbert – Laár András – Pethő Zsolt: Anyám tyúk, avagy az ember tragédia

Abszurd színházi esta L’art pour l’art Társulat előadásában

Nem csalás, nem ámítás! A hír igaz! Végre eljött a nagy nap, eljött a pillanat, amit mindenki várt! És persze mi itt most nem csak mindenkire gondolunk, hanem. Na, de hagyjuk! Nem is kell ennél többet. Legyen elég ennyi. Hiszen e példátlan esemény, példátlan lelemény mindannyiunké! Azoké, akik szintén ugyanígy, vagy máshogyan ugyan, de mégis nemkülönben. Csillogjon fölöttünk a kultúra sziporkázóan fényes állócsillaga! Fürössze áldásos sugaraival a szellem tisztulásra vágyó értelemcsíráit, hogy újra és újra életre kapjon a művészet örökérvényű metaforái közt nyiladozva, vagy visszaélve a szavak egymás mellé rakásának korlátlan lehetőségével, hogy mást ne is említsünk, hanem pont ezt! S ha ennyi sem volt elég, akkor lehet újraolvasni!

Jó Szórakozást Kíván a L'art pour l'art Társulat az - Anyám Tyúk, avagy az ember tragédia című - Új Színházi Estjének Megtekintésére Áhítozó Kedves Közönségének!

Archívum

2010. július 21. (esőnap július 22.) este 9 órakor Murray Schisgal: Szerelem, ó! Ellen, a nő – Hegyi Barbara Harry, a…-je – Tahi-Tóth László Rendező: Czeizel Gábor Egy férfi és egy nő. Házastársak, mégsem boldogok. Egy másik férfi és a nő: SZERELEM? Ó - alig ismerik egymást, mégis megpróbálják egymással. Egy férfi és egy másik: gyerekkori barátok, majd szerelmi vetélytársak. Mindhárman a boldogságot keresik. Megoldás: talán a SZERELEM, Ó de a sors útjai kiszámíthatatlanok. Szívvel teli groteszk komédia. A Pesti Zsibongóban így írnak az előadásról: elolvasom!

2010. augusztus 1. (esőnap augusztus 2.) este 9 órakor

Marc Camoletti: Boldog születésnapot

fergeteges vígjáték két részben a Kassai Thália színház művészeinek előadásában, Camoletti műve alapján, Korognai Károly átiratában

A Kassai Thália Színház művészeiből alakult "Zorba Társulás" számos premierjét követően két éven belül már a második Camoletti - produkcióját mutatja be. Nem véletlenül, hiszen a szerző (Marc Camoletti) a XX. század egyik legnagyobb színpadi nevettetője. Művei - Feydeau nyomdokán - a félreértés - komédiák tökéletes darabjai. Dramaturgiájuk pontos, hibátlan, poénjai menetrendszerűen érkeznek, mégis kiszámíthatatlanok.

A Boldog születésnapot egy jól menő üzletember és felesége vidéki nyaralójában játszódik, ahol a férj születésnapját készülnek éppen megünnepelni. Meghívást kapott még az eseményre a férj legjobb barátja, akiről viszont nem tudja, hogy egyúttal feleségének a szeretője is. Természetesen az asszony mindent megtett, hogy ez a meghívás létrejöjjön. Ő viszont azt nem tudja, hogy eközben férje a saját szeretőjét hívta meg titokban, azzal, hogy majd az ifjú hölgy meglepetésként érkezik, mint a barát szerelme. A férjnek azonban valami megérzés azt súgja, hogy mindebbe ne avassa be cimboráját jó előre, csak akkor, amikor a vidéki nyaralóba megérkezik, mert tart attól, hogy nem vállalja ezt a szerepjátszást, viszont a helyszínen, kész tények elé állítva már nem lesz módja meghátrálni…

2010. augusztus 5. (esőnap augusztus 6.) este fél 9 órakor

Beaumarchais: Figaro házassága

Avagy egy őrült nap története, vígjáték két részben, a Bánfalvy Ági International Studio előadásában

A történet Andalúziában, Almaviva gróf kastélyában játszódik, a XVIII. század végén, Figaro esküvője napján. A francia forradalom egyik irodalmi "előszeleként" is felfogható műben Figaro, az inas és Suzanne, a komorna éppen esküvőjükre készülődnek. A szerelmesekre azonban rengeteg bonyodalom vár: Almaviva gróf, a gazdájuk - szemet vetvén Suzanne-ra - újból érvényesíteni akarja az időközben megszüntetett feudális kiváltságot, az első éjszaka jogát. A gróf ugyanakkor féltékeny Cherubinra, a mindenkinek udvarló csélcsap kis apródra. A grófné, megelégelvén férje állandó gyanúsítgatásait, a jegyespárral szövetkezik, hogy megleckéztesse a szoknyabolond grófot. Suzanne és a grófnő cselt eszelnek ki: ruhát és ezzel együtt szerepet cserélnek, így a gróf saját nejének kezd udvarolni. Közben Figarót egy régi adósságlevélre hivatkozva házasságra akarják kényszeríteni az éltes korú Marcelinához… A Figaro házassága remek kor- és jellemrajz, egyben bravúros cselvígjáték is.